| Nyomaték | |
| A | 0,24±0,1 N·cm |
| B | 0,29±0,1 N·cm |
| C | 0,39±0,15 N·cm |
| D | 0,68±0,2 N·cm |
| E | 0,88±0,2 N·cm |
| F | 1,27±0,25 N·cm |
| X | Testreszabott |
| Anyag | |
| Bázis | PC |
| Forgórész | POM |
| Borító | PC |
| Felszerelés | POM |
| Folyadék | szilíciumolaj |
| O-gyűrű | szilikon gumi |
| Tartósság | |
| Hőmérséklet | 23℃ |
| Egy ciklus | →1,5-szeres irány az óramutató járásával megegyező irányban (90 fordulat/perc) |
| Élettartam | 50000 ciklus |
1. Nyomaték vs. forgási sebesség (szobahőmérsékleten: 23 ℃)
Az olajcsillapító nyomatéka a forgási sebesség változásaira reagálva ingadozik, amint azt a mellékelt ábra is szemlélteti. A nyomaték a nagyobb forgási sebességekkel növekszik, ami pozitív korrelációt mutat.
2. Nyomaték vs. hőmérséklet (Forgási sebesség: 20 fordulat/perc)
Az olajcsillapító nyomatéka a hőmérséklettel változik. Általánosságban elmondható, hogy a nyomaték a hőmérséklet csökkenésével növekszik, a hőmérséklet emelkedésével pedig csökken. Ez az összefüggés állandó 20 ford/perc forgási sebességnél igaz.
A forgó lengéscsillapítók alapvető mozgásszabályozó alkatrészek a sima és szabályozott lágy záródás eléréséhez számos iparágban. Ezek az iparágak magukban foglalják az előadótermi üléseket, moziüléseket, színházi üléseket, buszüléseket, WC-ülőkéket, bútorokat, elektromos háztartási gépeket, napi készülékeket, autóipart, vonatbelsőt, repülőgép-belsőt, valamint az automaták be- és kilépő rendszereit.